Öröklési jogi kérdések - válaszok
- Mi az a végrendelet?
Az örökhagyó egyoldalú jognyilatkozata, amelyben vagyonáról vagy annak egy részéről halála esetére rendelkezik.
- Hogyan készíthetek végrendeletet?
A leginkább bevált módja a végrendelet készítésének az írásban történő végrendelkezés, de lehetőség van rá szóban is.
Az írásban készült végrendeletet is háromféleképpen lehet elkészíteni: az örökhagyó az elejétől a végéig maga írja majd aláírja (holográf típusú végrendelet), az örökhagyó két tanú együttes jelenlétében aláírja vagy ha már aláírta, az aláírását a két tanú előtt sajátjának ismeri el és a tanúk a végrendeletet aláírják (allográf típusú végrendelet), valamint lehetőség van az elkészített és aláírt végrendeletet közjegyzőnél letétbe helyezni, illetőleg közokirati formában, közjegyző előtt is készíthető végrendelet.
- Hogyan és mikor tehető szóban végrendelet?
Erre csak meghatározott körülmények fennálltakor van lehetőség, mégpedig csak akkor, ha a végrendelkezni kívánó személy nem néma, süketnéma vagy korlátozottan cselekvőképes, valamint a végrendelkező életét fenyegető rendkívüli helyzetben van és írásbeli végrendeletet egyáltalán nem vagy csak jelentékeny nehézséggel tehetne.
- Kit lehet örökösként megnevezni a végrendeletben?
Gyakorlatilag bárkit. A törvény azt is elegendőnek tartja, ha a szövegből egy konkrét személy egyértelműen megállapítható. Akár a méhmagzat is örökösül nevezhető, ez esetben azonban az öröklés feltételes, mégpedig az élveszületés tényéhez kapcsolódik. Az örökhagyó halálakor még meg sem fogant gyermek örökössé nevezése ugyanakkor kizárt.
- Több személy is tehet végrendeletet egy okiratban?
Az új Ptk. megengedi a házastársak közös végrendeletét, mi azonban ezt mégsem javasoljuk.
- Mi az a törvényes öröklési rend és mikor érvényesül?
Ha az örökhagyó nem készített végintézkedést, vagy az elkészített végintézkedése nem a hagyaték egészére terjed ki, kiegészítő jelleggel a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) öröklésre vonatkozó szabályai érvényesülnek. Ezek a szabályok amúgy az örökhagyót végintézkedési szabadsága körében nem korlátozzák.
- Kik a törvényes örökösök?
A magyar törvény meghatározza a törvény alapján öröklésre jogosultakat, ezek a rokonok, a házastárs és legvégül a Magyar Állam.
- Kik a törvény szerint a rokonok?
Ezt a kört a családjogi törvény határozza meg: vannak egyenesági (akik közül az egyik a másiktól származik) és oldalági (akiknek legalább egy közös felmenő rokonuk van, de ők maguk oldalágon nem rokonok) rokonok. A Ptk. a felmenő egyenesági rokonok esetében a törvényes öröklési jogukat korlátlanul ismeri el, míg az oldalági rokonok esetében ennek a körnek a nagyszülői leszármazók körével lezárja.
- Hogyan állapítható meg a leszármazó?
A magyar törvényben főszabályként a vérségi kapcsolat a releváns, ennek értelmében az öröklés kapcsán semmilyen jelentősége sincs annak, hogy a gyerek házasságban vagy esetleg azon kívül született. Az apai leszármazást az apaság vélelme dönti el.
- Mi a kapcsolat a végrendeleti és a törvényes öröklés között?
Amennyiben az örökhagyó hagyott maga után végrendeletet, úgy az öröklés rendjét ez fogja meghatározni. Ha ilyen nem maradt utána, az öröklés rendjére a törvény, azaz a Ptk. lesz az irányadó. Ha a végrendeletben megnevezett örökösök részesedése nem terjed ki a hagyaték egészére, a fennmaradó vagyon vonatkozásában a törvény szabályai lesznek irányadók – feltéve hogy a törvény eltérően nem rendelkezik, vagy a végrendeletből más nem következik.
- Mikor érvénytelen egy végrendelet?
Ha hiányzik a végrendelkezési képesség, ha fogyatékos a végrendelkezési akarat, ha hibás a végrendelkezési akarat nyilvánítása, illetve ha a végrendelet tartalmi hibában szenved.
- Mikor hatálytalan egy végrendelet?
Korábbi végrendelet visszavonásával, új végrendelet tételével, a közjegyzőnél letett végrendelet visszavételével illetve szóbeli végrendelkezés esetén az idő múlásával válhat hatálytalanná egy végrendelet.
- Mi a helyzet akkor, ha ugyanattól az örökhagyótól több végrendelet maradt hátra? Melyik szerint történik az öröklés?
Ilyen esetben az időben legkésőbb készült végrendelet a hatályos.